Összes bejegyzés

Edit tollából:


Talán első osztályos lehettem, amikor először láttam a fekete-fehér, Orion típusú tévénken a Csillagok küldötte című csehszlovák filmsorozatot.
Majka, az űrből épp Csehszlovákiába pottyant kislány kalandos történetét mesélte el a film, aki eleinte nehezen találta helyét e szokatlan planétán, de földi barátai megismertették vele bolygónk életének legfontosabb sajátosságait.

Majka rendkívüli kislány volt. Képes volt repülni, sétált a falon, világítani tudott a szeme, a derekára rögzített konzervekből nyert energiát…
Mivel nekem a konzerv akkoriban kizárólag a májkrémes konzervet jelentette, úgy képzeltem, hogy azok a kis fémdobozkák a derekán mind-mind májkrémes konzervek.

Akkoriban minden kislány Majka-frizurát hordott. Hogy mi volt előbb… a divat vagy Majka, azt nem tudom, mindenesetre én nagyon büszkén nézegettem a tükörben barna, szasszonra nyírt hajamat, és biztos voltam benne, hogy megszólalásig hasonlítok Majkára, az űrből jött kislányra.

Borzasztó különlegesnek és izgalmasnak tartottam ezt a filmet!

Aztán egy napon egyszer csak vége szakadt a boldogságnak…. véget ért a sorozat! Nagyon szomorú voltam, el sem tudtam képzelni, hogyan folytatódnak majd a napjaim Majka nélkül.

Hetek, s talán hónapok is elteltek már, amikor egyik éjjel Majkával álmodtam. Hogy pontosan mit, azt már nem tudom, de arra tisztán emlékszem, hogy a zaklatott álmomból sírva ébredtem fel, ülve zokogtam az ágyamban, és azt ismételgettem magamban, hogy annyira szeretném újra látni a Majkát!!!!

S tudjátok-e mi történt?!

Nem sokkal később, valóban levetítette ismét a televízió a Csillagok küldöttét…. és az én gyermeki lelkem biztos volt benne, hogy azért, mert azon az éjszakán annyira kértem…. s ezért a csillagok leküldték nekem!