Összes bejegyzés

Zagyva Ági tollából:

Betonpálya… felsorakozva az iskola apraja-nagyja… trombita szó, dobpergés… „982-es számú Zalka Máté Úttörőcsapat Vigyázz! Fogadás balról, zászlónak tisztelegj!” Ismerős ez az  élethelyzet, e mondat… csak a szám és az úttörőcsapat neve más… akkor te is már negyven felett vagy és nem kell megmagyarázni, hogy mit is jelentenek azok a szavak, hogy csapat, raj, őrs… és az utóbbin belül a tisztségek: őrsvezető, nótafa, szervező, kultúrfelelős, nyakkendő felelős, névsorfelelős…  és nem utolsó sorban a  krónikás…

Egy régi relikvia szemlélteti, hogy szerény személyemre a krónikás tisztségét osztották, aminek próbálok azóta is hűen megfelelni…  Ja hogy már nincsenek úttörők, és nincs őrs ülés… hogy erről engem senki sem tájékoztatott…

Te milyen nevű őrs tagja voltál?… Mókus, Pacsirta, Indián, Barátság, Makk Marci… esetleg Dongó… hogy a Dongó név ismerős… Az lehet, hisz  1980-ban hatrészes ifjúsági filmsorozat készült az őrs kalandjaiból…
A szépsége az volt a  sorozatnak, hogy teljesen hétköznapi “a Te őrsöddel is megtörténhet” eseményeket dolgozott fel: pl.  jégpályaépítés, családi akadályverseny, pályaválasztás, nyaralás, segítségnyújtás… Mert hogy is van az úttörők 5. pontja … az úttörő ahol tud segít… és a Dongó őrs tagjai segítettek, igaz, hogy a saját stílusukban, merthogy Ők semmit sem a szokásos módon hajtottak  végre, de időben  és hangulatban teljesen visszaadta a filmsorozat a korszak  úttörőmozgalmi világát…

És, hogy mit irigyeltem talán a legjobban a Dongó őrstől… a koedukáltságát… mert a miénk egy picit egyneműre sikeredett…
Bár nem maradt meg az utókornak, hogy milyen néven is futott anno a két szakács tisztséget is felsorakoztató legkisebb mozgalmi egység, de az úttörőélet, és a vele járó események, történések, és az akkori  világ  beleivódott emlékeimbe…