Összes bejegyzés


Az interjút állandó segítőtársunk, Attila készítette:


Gyuris Tibor színművész

Gyuris Tibor színművész

Gyuris Tibor 1989-ben kezdte pályáját a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, külsős, statiszta, stúdiós segédszínész, végül színész.

Rögtön a színpadon tanult, első kézből a saját bőrén tapasztalhatta meg a színészi szakma sok velejáróját: a próbák sokszínű skáláját, a különböző jellemű kollégák, rendezők, zenészek, műszakiak együttműködését, a sokféle darabot és szerepet.


Őt kérdezzük most pályájáról és emlékeiről:


– Tibor, többféle darabban szerepeltél, felkavaró drámától a mesejátékig. Melyik stílusban érezted otthon magad?
– Stílusban, részemről mindegyikben. Izgalmas kihívás minden szerep, a legkisebb mellékszereptől, a jelentősebb zenés-táncos vagy akár a prózai, drámai szerepig. Szerencsénkre itt vidéken rengeteg műfajt játszunk, játszhatunk – repertoár színházként, egyik nap zenés mesedarab, a másik nap bűnügyi kamara dráma

– Ha választanod kellene, melyik  szerep áll közel a lelkivilágodhoz?
– Hozzám mindenképpen a kicsit misztikus, varázslatos figurák, azok a hősök, akik mások, titokzatosak. Szeretem azt, amikor egy személyiségnek több oldala van, amikor a szerep árnyalt, nem egyértelmű, és tele van váratlan meglepetésekkel – a nézőknek is és nekem, a játszónak is. Jó olyan figurát játszani, akiben mélység van és titok, és a nézők is nagyon szeretik a váratlan fordulatokban gazdag alakításokat.

– Gyermekkorodban voltak-e kedvenc meséid amik erre a pályára indítottak?
– Gyerekkorunkat tekintve, mi a mostani középkorosztály – el voltunk kényeztetve, jobbnál-jobb zenék (pl. Halász Judit, Bródy, Kaláka, Bojtorján stb.), bábfilmek, rajzfilmek (pl.Futrinka utca, Süsü, Mazsola, Vuk, Szaffi, Lúdas Matyi, Fehérlófia, Magyar népmesék stb.) és a televízió jóvoltából mesefilmek, mesejátékok és közvetítések (Bors néni, A bűvös erdő, Pinokkió, Tom Sawyer kalandjai stb.) és még sorolhatnánk a rengeteg maradandó műsort. Ami fontos, hogy akkor szakemberek által készített igényes és varázslatos alkotások születtek, amelyek örök időkre beleivódtak a lelkeinkbe. A nagyszerű színészi alakítások miatt is  örök emlékek maradtak a különleges, elképesztő figurák és persze nagy részben ezeknek is köszönhető, hogy erre a pályára kerültem (például az emlékezetes Virgács című Télapó-műsor, ami velem együtt még nagyon sok embernek megmaradt a szívében és szép emlékei között). Mert ezt a bűvös, csillogó mesevilágot a mai napig a szívemben hordom és igyekszem átadni a mai gyerekeknek.

– Vannak kedves színházi emlékeid mesejátékokkal kapcsolatban?

Az ezernevű lány - Kopárszív szerepében: Nagy Anna

Az ezernevű lány – Kopárszív szerepében: Nagy Anna

– Igen, például eszembe jut egy nagyon eleven emlék, Nagy Anna zseniális és hidegrázó alakítása Kopárszívként az Ezernevű lány című mesejátékban, amitől nagyon-nagyon féltem. És mégis az volt a furcsa, hogy mindig újra és újra megnéztem amikor adták, mert nem tudtam szabadulni a varázsától (egyébként mai, felnőtt fejjel már látom a csapatmunkát e mögött is, dicséret illeti a rendezőt és a jelmeztervezőt, akik ilyennek álmodták meg a boszorkányt).
Szóval ezek a gyerekkori előadások, produkciók sors és életpálya befolyásolók és ez még jobban arra sarkall minket színészeket és alkotókat, hogy felelősségteljesen minőségi munkákat hozzunk létre.

– A mai mesejátékok másabbak, modernebbek mint a mi gyermekkorunkban?
– Azt gondolom, hogy a világ változásával változtak ezek a dolgok is. Természetes, hogy ma a színházban már nem úgy játszunk egy gyerekdarabot mint azt a nyolcvanas években tették például. Kell, hogy ma már vagányabbnak, „cool”-abbnak kell lennie a szövegeknek, a figuráknak. És persze a technikai eszközök is egészen mások, amik segítenek minket a varázslatot létrehozni. (Intelligens lámpák, pirotechnika, reptető szerkezetek stb). Ma már azért a színházban is olyan trükköket tudunk csinálni majdnem mint némelyik filmben. De azért ma is az alapvető követelmény egy fantáziával, jól megírt, varázslatos darab, ami kerek, egész és üzenete van.
És persze nagyon-nagyon fontos a jó zene is! Ha valamelyik dal sláger lesz a gyerekek között az már a siker fokmérője! Például egy nagyon nagy sikerünk volt már mai, modern gyerekmeseként a Mumus című darab, aminek egyszerű ugyanakkor tökéletes és varázslatos világa teljesen rabul ejtette a gyerekeket. A zene a Kft-s Bornai Tibor nagyszerű zenéje volt, a jelmeztervező pedig a csapatával eldobhatta az agyát a mumusok megtervezésében-volt is háromlábú, behemót és még kis gyerek mumus is! Nagy siker volt!
De például mai meseként igazi varázslatos és tökéletesen kiállítottnak, etalonnak tartom a Grincs, aki ellopta a Karácsonyt című mesefilmet, Jim Carrey főszereplésével! Mindenkinek ajánlani tudom csak!

– Mit gondolsz arról, amit ma úton-útfélen hangoztatnak a „szakértők”, hogy a mai rajzfilmek és általában a gyerekeknek szóló műsorok agresszívabbak, erőszakosabbak?
– Ezzel kapcsolatosan azt érzem, hogy kicsit túl van beszélve ez az egész, és sok felesleges következtetés és csak még inkább bonyolító okfejtés fertőzte meg ezt a témát.
Pedig egyszerűen csak be kellene látnunk: A gyerekek nem ostobák, csak gyerekek!
Gondoljunk csak bele mi volt a mi időnkben? Amikor például néztük a Csillagok háborúját, akkor még egyáltalán nem kongattak semmiféle vészharangot a gyerek lelki világának ártalmas nyugati fertőről, meg ilyesmiről. Persze, hogy nem, mert a film bűvös világával mindenkit rabul ejtett és teljesen magával ragadott… Darth Vader fekete, fenyegető tömege kit nem szegezett oda a székhez és kit nem árasztott el a félelemmel és kíváncsisággal és csodálattal?
Azt gondolom a szárnyaló képzelet és a fantázia mesevilágában egyértelműek a szabályok: Van jó és rossz (aki lehet, hogy helyzeti előnyben van), de a küzdelmük után elnyeri méltó büntetését. És ez az egész így kerek! Nem kell felnőtt-szennyezett okoskodással megzavarni a mesék és a gyerekek világát!
Én a magam részéről teljesen nevetségesnek tartom, hogy Tom és Jerry-t, a Kengyelfutó Gyalogkakukkot és a többi mesehőst agresszióval és egyebekkel vádolnak. Változott a világunk és változtak a mesehőseink is… én nem gondolom, hogy Pókember, Batman vagy a Transzformerek például annyira rosszak lennének. Az igaz, hogy dömpingszerűen elárasztott minket a nyugatról érkező igényes és egyáltalán nem az gyerekfilmek tömege, de erre is azt mondom: lehet választani.
Én inkább azt üzenném az ezzel a témával foglalkozó embereknek, hogy a mesék világa helyett a gyerekek és a szülők kapcsolatára helyezzék át a hangsúlyt és ott keressék a hibát. Mivel én még nem láttam olyan egészséges, szerető, odafigyelő, vele foglalkozó családi légkörben felnőtt gyereket, akit zavaros személyiséggé formált volna bármilyen mesefilm vagy akár a külvilág dolgai is akár!
Végezetül még annyit ehhez a kérdéshez, hogy gondoljunk csak bele mi lenne ha Lúdas Matyi nem verné meg háromszor Döbrögit? Mert nekem sajnos volt módom olyan kibicsaklott Lúdas előadást látni, ahol a harmadik verés elmaradt… Hogy miért és hogyan?! Na, ez az ékes példája az előbb általam említett felnőtt-szennyezett okoskodásnak, ami csak még jobban összezavarja a gyerekeket(arról nem is beszélve, hogy elveszi az élményét az egészséges igazságérzetből fakadó örömnek!)

– Folytatva a gondolatot, szerinted van e jövője az általunk is összegyűjtött „régi” mesejátékoknak, igénylik–e a mai gyermekek és a szülők?
– Természetesen nagyon fontos és kell, hogy legyenek ma is igényesen és felelősségteljesen elkészített gyermek előadások, gyerekeknek szóló zenék, mesefilmek és rajzfilmek.
Ahogy már az előbbiekben is ecseteltem ezek a művek egész életre meghatározhatják valakinek az életpályáját, egy életre szólóan fertőződhet meg a kultúra, a mesék, a színház és a filmek világával.

Süsü a sárkány - A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadásában (kép forrása: www.moriczszinhaz.hu)

Süsü a sárkány – A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadásában (kép forrása: www.moriczszinhaz.hu)

Nálunk Nyíregyházán büszkén mondhatom, hogy az élen járunk ebben! Mekkora élmény volt játszani a Süsüben vagy a Bors néniben (volt igazgatónk Verebes István jóvoltából)! Vagy mennyire éreztük, hogy szívvel-lélekkel  és jól csináljuk, amikor megnyertük Kaposváron az országos gyerekszínházi biennálét az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona című zenés mesénkkel (amelyet a Szabadság, szerelem vagy az S.O.S. Szerelem című filmek írója, Divinyi Réka írt át), vagy csak az  érzékeltetés miatt: a nálunk, mi általunk játszott Lúdas Matyit a felnőttek be akarták kérni a felnőtt bérletbe-esti, felnőtt, nagy előadásként!!! Természetesen az is autentikusan, nagyszerű zenével és táncokkal, olyan igazi meseként volt kiállítva! És jelenleg most a Csizmás Kandúr című nagyon sikeres előadásunkkal varázsoljuk el a gyerekeket, országszerte Puskás Tivadar színészkollégám nagyszerű rendezésében (a Megasztáros Puskás Peti papája), mindenhol óriási sikerrel, természetesen a felnőttek körében is, sokan többször is látták már és persze többször is meg akarják még nézni!
Egyszóval mi és kollégáim, jelenlegi igazgatónk Tasnádi Csaba- mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy tovább vigyük a varázslatos mesevilág átörökítését!

– Mit gondolsz arról, hogy az MTV archívumban őrzött műsorokat nem sűrűn tűzi műsorra a tv?
– Sajnos a felfordult társadalmi, politikai életünk, a kormányváltások stb. miatt ezekben a kulturális intézményekben felbecsülhetetlen mértékű károk keletkeztek. Úgy, ahogy a filmgyártásunkban is, úgy a televízióban is felhígult a szakma, leállt az igazi szakmai vérkeringés, így a szakmai átörökítés is elmaradt- ennek a hiányát nyögjük minden téren.
A tv archívuma is hányattatott sorsot tud maga mögött – tudomásom szerint kivédtek több ilyen privatizálási kísérletet (ami csak elkótyavetyélte volna a felbecsülhetetlen értékű alkotásokat), hála az ott dolgozóknak! Akik rendületlenül dolgozva óvják, archiválják, felújítják, karbantartják, digitalizálják az ott lévő kincseket… a bajt én ott látom, hogy hagyni kellene őket dolgozni! Ők, akik értenek hozzá, akik ismerik az egészet, akiknek ez az élete… Nekik kellene a kezükbe adni a vezetést, és nem állandóan zaklatni őket újabbnál újabb vezetőkkel, politikai irányelvekkel és egyéb felesleges és gátló zavaró tényezővel! Ráadásul annyi az anyag, hogy több éves munka lenne átlátni és rendszerezni, feltérképezni, hogy mi és mennyi minden van ott! A digitalizálás ma már nagyban segíti ezt a munkát egyébként, csak hát minden anyagot hosszú idő digitalizálni! Mi kívülállók csak annyit tehetünk, hogy biztatjuk az ott lévőket és mindig amikor csak tehetjük elmondjuk nekik, hogy milyen fontos és nagyszerű a munkájuk…és ha kell, alkalmanként külön felhívjuk a figyelmüket egy-két nagyszerű filmre. Ez nem is olyan nagy mutatvány, van nagyon klassz weboldala az Archívumnak és azon megtalálhatjuk a munkatársakat fényképes, elérhetőségükkel együtt is. Örömmel segítenek!

– Végezetül mit üzennél a mesefilmek, mesejátékok rajongóinak, és az oldal olvasóinak?
– Azt üzenném az oldal látogatóinak, hogy őrizzék és adják tovább a lángot! Ezek felbecsülhetetlen értékek!
És mit is mondjak, hogyan is írjam le az élményt, amikor saját bőrünkön tapasztaljuk és éljük meg az élményt a saját gyerekeinknél! Hogyan fedezik fel Halász Judit dalait például, hogyan szeretik meg Süsüt, hogyan nevetnek és ragyognak, amikor Vitéz László agyba-főbe veri az ördögöket…Ők is hogyan varázsolódnak el!
És én… színészként… a legnagyobb élményként, amit a régi nagy színész kollégáimtól, a hivatásomtól és a színpadtól kaphattam, nekik köszönhetem- hogy milyen elvarázsolni a színpadról, élőben a kislányomat (aki most már több darabban is látott), milyen látni a varázslatot a ragyogó szemében!!! Ez az én legszentebb ajándékom az élettől és a szakmától! Ugyanakkor, ilyenkor érzem, hogy a kör bezárult! És gyerekkorom mesevilágának bejáratát, a bűvös varázslatok kulcsát így adom át a gyerekeimnek!
Látogassák és támogassák az oldalt, terjesszék a kincseket, a varázslatot! Lássa minél több gyerek és felnőtt és tanulják meg, hogy higgyenek benne, hogy éljék újra és mindig ezt a mesevilágot!
Hogy a nagyszerű Polar-expressz című karácsonyi mesefilmre utaljak: “hogy hallják a Télapó csengettyűjének hangját mindig, hosszú évek múltán is”! Én mint színművész, ha mondhatom így, minden támogatást meg fogok adni belülről, amennyit csak lehet!
Köszönöm a lehetőséget, minden jót kívánok az oldal csapatának és látogatóinak is! Hajrá!
Minden jót kívánok, boldog varázslatos Ünnepeket! Olyat, mint régen!

Tibor, mi köszönjük a beszélgetést, és további feledhetetlen sikereket kívánunk ! És természetesen  szeretettel teli, Boldog Ünnepeket!