Friss hozzászólások

Összes bejegyzés


A bagdadi tolvaj 1940.
A bíborszínű virág 1977.
A borsószem hercegkisasszony 1976.
A bűvös erdő 1978.
A csengő-bongó fácska 1957.
A csodálatos jávorfák 1981. *
A csodálatos tűzszerszám 1959.
A dicsekvő varga 1979. *
A Dongó Őrs kalandjai 1980.
A dzsungel könyve 1942.
A fazék 1988.
A gőgös hercegnő 1952.
A harmadik herceg 1982.
A három jószívű rabló 1979. *
A három kövér 1984.
A hegy gyomrában 1981-82.
A herceg és a csillaglány 1979.
A hercegnő és a repülő varga 1987.
A hetedik út titka 1982.
A Hétfejű Tündér
A hétpettyes lovag 1981. *
A kék fényű lámpás 1976.
A kék madár 1976.
A képernyőn innen és túl..., avagy látogatás az MTVA székházába
A király új ruhája 1987.
A kis hableány 1976. (cseh)
A kis hableány 1976. (orosz)
A kis Muck története 1953.
A kisfiú meg az oroszlánok 1977. *
A láperdő szelleme 1984.
A libapásztorlány 1988.
A medvebőrös ember 1985.
A Napkirály három aranyhajszála 1982
A név kötelez…
A Palacsintás király 1973. *
A ragyogó sólyom 1975.
A repülő fiú 1984.
A rézhegyek királynője 1976.
A sóherceg 1982.
A szépséges Varvara 1969.
A világ közepe
Adni, kapni jó 1979.
Ágacska 1984. *
Aladdin csodái 1961.
Aladdin csodalámpája 1966.
Ali baba és a negyven rabló 1954.
Álombolt 1988. *
Aprónépek 1981-82.
Aranyhaj 1973.
Aranykezű Mária 1960.
Az aranyagancs 1972.
Az eltüsszentett birodalom 1956.
Az Esőtündér 1976.
Az ezernevű lány 1979.
Az ördög három aranyhajszála 1977.
Az őrülten szomorú hercegnő 1968.
Bajuszverseny 1973.
Bambi gyermekkora 1985.
Barackvirág 1983. *
Békaherceg 1988.
Bolondok bálja 1978.
Bors néni 1981. *
Boszorkányszombat 1983.
Búbos vitéz 1983.
Buci királyfi megpróbáltatik 1985. *
Buratino kalandjai 1975.
Cigánykerék 1981-1990
Ciki, te boszorkány
Csaló az üveghegyen 1976. *
Csillaglány 1984.
Csillagok küldötte 1978.
Csipkerózsika 1987.
Csipkerózsika 1989.
Csizmás kandúr 1988.
Csodakarikás 1984.
Csodatopán 1984.
Csörgősipka 1980-1982. *
Egészséges, mint a makk 1979.
Egyszer volt országok meséi…
Eltüsszentett birodalom 1985.
Ezt néztük 32 éve
Fürkész történetei 1983. *
Gyalogbéka 1985.
Gyalogcsillag 1983. *
Gyermekkorunk kincsei
Hagyma kontra Hagymácska
Hagymácska 1962. *
Hagymácska 1982. *
Három mogyoró Hamupipőkének 1974.
Három szabólegények 1982. *
Hatan a világ körül 1972.
Hétpettyes emlékek
Hófehérke 1961.
Hófehérke és a hét törpe 1988.
Hogyan ébresszük fel a királylányokat? 1978.
Hókirálynő 1964.
Hókirálynő 1966.
Holle Anyó 1963.
Holle anyó 1985.
Hópelyhecske 1969.
Hüvelyk Matyi 1958.
Időlabirintus 1981.
Jancsi és Juliska 1987.
Jégapó 1984.
Keménykalap és krumpliorr 1974.
Kicsi a Bors 1983-85. *
Kincsvadászat
Kirgyola, bergyola, belzebubbancs...
Kis Kolozs meg Nagy Kolozs 1988.
Kővirág 1946.
Kutyánszky Kázmér,a versíró kutya 1987.
Lábus postás 1978.
Lajos, Lali, Lala
Látogatók 1981-83.
Libapásztorlány a kútnál 1979.
Maskarák 1981.
Mese az ágrólszakadt igricről 1981. *
Mese Szaltán cárról 1966.
Meseérzés…
Mi-Tu-Ház 1989.
Mihaszna, a legbátrabb lovag 1982.
Mikkamakka, gyere haza! 1982. *
Muzsikus Péter kalandjai 1966.
Nem csak a Retro-korszaké a világ...
Orrom krumpli, hajam kóc
Óz, a csodák csodája 1939.
Pinokkió 1978.
Pintyőke cirkusz, világszám! 1980.
Piroska 1962.
Piroska és a Farkas 1989.
Rajzolj, mesélj, játssz velünk! 1979.
Rest Miska 1981. *
Rigócsőr király 1984.
Ruszlán és Ludmilla 1972.
Skatulyácska királykisasszony 1985. *
Stáblista…
Svédcsavar 1975.
Szegény Dzsoni és Árnika 1983.
Szélkötő kalamona 1982.
Szélkötő kalamona 1983.
Szellem a toronyházban 1981-82.
Szervusz, Szergej! 1979-1986. *
Szórakaténusz szó-porond 1977-1988.
Tau bácsi 1969.
Tél Apó 1964.
Tényleg a csillagok küldték!
Tévé Ovi 1972.
Tizenkét hónap 1972.
Tom Sawyer kalandjai 1978.
Tündér Lala 1981. *
Utánam, srácok! 1975.
Utazás Hóperenciába 1972. *
Valami nem stimmel…
Vendégünk: Geszty Glória színművésznő
Vendégünk: Gyuris Tibor színművész
Veronika és a bűvös zsák 1972.
Virgács 1979. *
Virgácsot a TV-nek!
Zsebtévé

 

Retro Meseklub tollából:


Új magyar mesefilm készül! – jött a hír nemrég, amit kirobbanó boldogság helyett vegyes érzelmekkel fogadtam.

Örültem, mert végre valakinek megint fontos lett, hogy adjon valamit a gyerekeknek.
De aggódtam is, vajon milyen lesz… Hisz a 70-es, 80-as évek mesejáték- és mesefilmgyártásának virágzása után hosszú csend következett, évekig nem rukkoltak elő emlékezetes alkotásokkal. Ha volt is néhány próbálkozás, az megérdemelt helyére, a feledés jótékony homályába veszett. Szerencsére. Mert odavaló is volt.

Egy lelkes alkotócsapat most összeszedte minden bátorságát, pénzét és tudását, és megfilmesítette Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány című meséjét.

Rilla, Marilla, Amarilla

Rilla, Marilla, Amarilla

A történetben semmi sem úgy működik, ahogyan azt a mesékben megszokhattuk. Egy feje tetejére fordított mesevilág.

A hős legényke mafla és együgyű, a gonosz boszorkány jóságos és segítőkész, a szelíd és szépséges tündérkirálylány bár szépsége elvitathatatlan, de természete igencsak nyegle és fölényes, nem mellesleg  ő tartja fogva a sárkányt…. a boldog végkifejlet is kesernyés.
Mégis nagyon kedves és szerethető a történet.

A mesefilm csodálatos helyszíneken, a szennai Falumúzeumban, a Kaposvár melletti Gyertyános Parkerdőben és Töröcskén játszódik.

Király Kis Miklós és táltosa

Király Kis Miklós és táltosa

Keresztény Tamás remekül formálja a kedvesen bugyuta Király Kis Miklós figuráját.

Aki szemellenzővel a szemén, ezer veszedelmen is túljutva, rendületlenül küzd a szépséges Tündér Terciáért, bambán elsétálva az igaz szerelem mellett.

Anya Banya és lányai

Anya Banya és lányai

Nincs könnyű dolga, hisz három mindenre elszánt boszorkány: Rilla, Marilla, Amarilla anyjuk: Anya Banya utasítására lépten-nyomon akadályozza.

Azaz hogy…. a legkisebb boszorkány, a vörös hajú, szeplős kis vakarcs, Amarilla szép lassan beleszeret Király Kis Miklósba, így aztán gáncs és rontás helyett titkon segíti őt.

A három boszorkánylány életteli civakodása nagyszerűen átjön a képernyőn, nekem különösen a Rillát formáló Lovas Rozi játéka tetszik.
Az Anya Banyát alakító Forman Bálint is kiváló választás a szerepre, nála egyáltalán nem zavaró, hogy férfiként játszik női szerepet.

Nem így a Király Kis Miklós anyja és a Csillagfiúk anyja esetében (itt nem igazán értem a koncepciót, miért osztották férfiakra a szerepeket), ahol a női ruhába öltözött férfi inkább parodisztikus hatású.

Nagyon szuggesztív a sárkányt formáló Lábodi Ádám alakítása is, pengeélen táncolva a félelmet keltő és a megmosolyogtató hatás között. Egy helyen billen át igazán félelmetesbe, sőt, nem túlzás, hogy horrorisztikusba, amikor lehull a nyakáról a lánc, és technikai trükk segítségével eltorzul az arca. Bevallom, még felnőttként is ijesztőnek találtam, de szerencsére csak pár pillanatig tartott a látvány.
Amikor azonban váratlanul bekapja a zümmögő legyet….az nagyon vicces pillanat!

Külön kiemelném még a mesélő, Anger Zsolt bársonyos, simogató hangját, kedves előadásmódját, élmény hallgatni!

Kirgyola, bergyola, berzebubbancs...

Kirgyola, bergyola, berzebubbancs…

A természet adta csodás látvány mellett helyet kapnak a különféle számítógépes trükkök és látványelemek, amiket nagyon finoman adagolnak az alkotók, pontosan annyit és olyat kapunk, amennyire és amilyenre szükség van, nem többet, nem kevesebbet.

Nagyszerűek és nagyon izgalmasak a varázslások, az átváltozások, a füstök és fények játéka, valamint a hozzájuk társuló zenék, hangeffektek.

Összességében egy látványos, kedves és szép mesefilm született, aminek helye lenne nagyobb nézőszámú televíziós csatornákon is, hogy minél több gyerekhez és felnőtthöz is eljuthasson!

Köszönjük Znamenák István rendező-operatőrnek és lelkes csapatának a munkát!
Kérünk még ilyet, sokat!

Végezetül pedig annyit, hogy amikor ezeket a sorokat írom, 5 éves házi boszorkánylánykám szombat dél óta ezredjére zengedezi mély átéléssel – most épp a hátam mögött -, hogy „Kirgyola, bergyola, belzebubbancs, béka csüng az álladon!!!!!”

A hatás tehát nem múlt el nyomtalanul…!

 


Facebook hozzászólások

Hozzászólás

Kirgyola, bergyola, belzebubbancs… bejegyzéshez 11 hozzászólás

  • Kolozsi Andrea :

    Kuksi, ez nagyon tetszett: “szerintem Lázár Ervin meséi többnyire talán nem is elsősorban a gyerekeknek szólnak, hanem a hozzám hasonló, egykori gyermeki lényüket megőrzött felnőttekhez.”

    Bár ezt a mesét nagyon nagyon régen olvastam, és nem emlékszem élesen rá, de amit írtál, örök érvényű, nem csak a Lázár Ervin mesékre, hanem minden jó mesére. Azaz, egy jó mese ugyanolyan élvezetes kell hogy legyen egy felnőtt és egy gyerek számára is, csak más-más megközelítésből. Már csak azért is, mert ugye régen, a szájról szájra terjedő mesék nem is a gyerekek szórakoztatására születtek, hanem felnőtt mondta felnőttnek.

    Ugyanez érvényes a mesefilmekre is. A jó mese érdekes a gyereknek is és a felnőttnek is.
    Vajon miért van az, hogy ugyanolyan élvezettel nézek mesefilmeket 40 éves fejjel, mint 5 évesen?! Nem csak az emlékek miatt, mert szívesen megnézek új alkotásokat is, ha arra érdemesnek találom.
    Nyilván azért, mert hat rám, felnőttre is. Vagy a bennem lévő gyerekre?!
    Jó megpihenni, elvarázsolódni egy-egy mesefilm előtt még felnőttként is! Kikapcsolnak, feltöltenek. A jó mesefilmek! Az agresszív, erőltetett, vagy pont túl erőtlen, bárgyú filmek inkább bosszantanak, el is kapcsolok hamar.
    De a jó meséket szeretem!

    Nekem is tetszett ez a film. Talán lehetett volna még picit gyúrni, érlelni, mélyíteni, de gondolom, a határidő szabott volt, a pénz kevés. Így is maga a csoda, hogy akinek valamennyi pénze van, mesefilmet készít!!! Bár lenne több, még több!
    Nagyon szerettem a mesélőt! Nem csak elmondta a szöveget, hanem igazán mesélt!
    Olvasom, hogy még nem végzett színészek a szereplők. Igazán jól megállták a helyüket, kedvesek, ügyesek, karakteresek voltak. Gratulálok nekik is, és a többi alkotónak, aki részt vett a film elkészítésében!
    Szentes Lászlónak pedig külön köszönet ezért a kedves gesztusért, hogy eljött ide, és szóba elegyedett a nézőkkel! 🙂 Olyan ritka ez, pedig olyan sokat jelent!!!

  • Kuksi :

    Röviden és tömören szólva: nekem tetszett a film. Gratulálok a készítőinek, nem csak a megvalósításért, hanem azért is, hogy egyáltalán vállalkoztak a feladatra. Remélem, sikerül folytatniuk újabb mesékkel. Annyi biztos, hogy szégyen a közszolgálati tévék részéről ez a hozzáállás.

    Azért vagyok kicsit nehéz helyzetben, mert egyrészt elfogult vagyok Lázár Ervinnel, másrészt öreg vagyok már, nem tudom a mai gyerekek szemével nézni. Hétéves voltam, amikor az első tévénket megvettük, és bizony a műsoridő is igencsak korlátozott volt azon az egyetlen csatornán. Ott voltak nekünk a rádiójátékok és főképpen az olvasás. Ezek mind fejlesztették a (vizuális) fantáziát. Amivel azt akarom mondani, hogy nekem nem okoz gondot, hogy pl. a táltosokat emberek alakítják. De azt nem tudom, hogy a mai gyerekek többsége hogyan viszonyul ehhez, amikor a valósághű animációkat, csúcstechnikával előállított trükköket szokta meg.
    Meg aztán szerintem Lázár Ervin meséi többnyire talán nem is elsősorban a gyerekeknek szólnak, hanem a hozzám hasonló, egykori gyermeki lényüket megőrzött felnőttekhez. De lehet, hogy ebben tévedek.
    Ha a világ kovácsa nem is hiányzott annyira, a róka azért már kicsit igen. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy regényeket, meséket nem lehet szó szerint filmre vinni. Az, hogy a tizenkettedik szoba pincévé változott, az őrzendő lovak meg libákká, nem zavart.
    Nekem a fürdőző jelenettel volt leginkább gondom. Talán az túl hosszú lett és valahogy egy kicsit… suta.

    Még egyszer gratulálok és köszönöm a filmet. További sok sikert kívánok úgy ezen alkotás szélesebb körű forgalmazásához (mert valóban megérdemli), mint a további tervek (ha vannak) megvalósításához. Tudom, ez édeskevés, de tőlem – sajnos – csak ennyi telik.

  • kissszilvi :

    A véletlenek összjátéka halmozottan érvényesült nálunk: épp a Hapci király c. könyvet olvastuk – legutolsó meséje A legkisebb boszorkány -, amikor innen a fórumról értesültem róla, hogy filmen is megcsinálták. Nórinak köszönhetően sikerült megszerezni a filmet, de a megtekintését el kellett halasztanunk, mert elutaztunk. Nem is bántam, mert szeretem először könyvben elolvasni a történetet, és csak utána megnézni vásznon, tévében, színházban, stb. Természetesen nyaralás alatt elolvastuk a mesét, és ami a legjobb az egészben: pont a Somogyban nyaraltunk, és ha már ott voltunk, megnéztük a Szenna-i szabadtéri múzeumot. Nekem csak a film megnézése közben, utólag esett le, hogy hát pár napja ott jártunk, ahol a filmet forgatták. A lányom is felismerte a helyszínt!

    A film amúgy elég hűen követi az eredeti mesét, a szöveg is sokszor szóról szóra az. Már Lázár Ervin is teljesen más környezetbe és hangulatba helyezte a történetet, mint az eredeti Király Kis Miklós-os népmese, és ezt a modern érzést csak tovább fokozta a film. Gondolok itt pl. a csillagfiúk “energiaitalára”, vagy Király Kis Mikós klassz Converse tornacsukájára…

    Király Kis Miklós bárgyúsága, nők terén tanúsított tapasztalatlansága abszolút átjött a filmben. Nem így éreztem viszont Amarilla esetében. Lázár Ervin meséjében nekem sokkal törékenyebbnek, esendőbbnek és ezáltal szerethetőbbnek tűnt, mint a filmen. Talán azért, mert a könyvben nagyobb hangsúlyt kapott a gyenge pontja: hogy retteg az egerektől. A filmben pl. teljesen kimaradt a “patkolókovácsos” rész, pedig a könyvben ez a rész jól ráerősített Amarilla félelmére, segítőkészségére és nővérei gonoszkodására. Ezt leszámítva az apróbb változtatások (pl. ló helyett libát kellett őrizni, rókák helyett kutya és macska csinálták a fesztivált a padláson, sörényfésülés helyett pálinkával “pofozták” életre az aranyszőrű csikót) egyáltalán nem voltak zavarók.

    És volt egy nagyon aranyos rész a filmben, amit akár Lázár Ervin is írhatott volna (de nem írta), szóval ez újdonság volt a könyvhöz képest: amikor a táltos kifejti Miklósnak, hogy “egy elmélet szerint az emberek minden egyes gondolatukkal elvesznek egy darabot a Földből, így szép lassan elgondolkodják a Földet maguk alól. De szerencsére Miklós nem fenyegeti Földet.”

  • kissszilvi :

    Nagyon fájlalom, hogy lemaradtunk a filmről. Lázár Ervin nagy kedvenc nálunk. Pont most olvassuk a lánykámmal a Hapci királyt. Ebben a könyvben van a Legkisebb boszorkány c. mese is.

  • Atesz :

    Köszönöm, alig vártam az új cikket! Mindig érdemes itt olvasgatni, mert jó a hangulat, pozitívak az előtörő emlékek, érdekes dolgokat tudhatunk meg kulisszatitkokról! És hírességek is járnak ide, aminek külön örülök!

    Dícséret a szerkesztőnek, hogy élesztgeti-életben tartja a meseszeretet hagyományát!

  • Pató Ildi :

    Sziasztok!
    Én is láttam a mesét, nekem is tetszett! Valamikor réges-régen készült már ebből egy mesejáték, nagyon-nagyon halvány emlékeim vannak róla.
    De olvastam Lázár Ervintől az eredeti változatot is, és nekem tetszik ez az adaptáció.
    Szomorú, hogy az MTV nem tart igényt erre a mesefilmre! A Duna TV-nél próbálkoztak?
    Pedig tényleg jó lenne nagyobb csatornákon is vetíteni, mert például én sem láttam volna , ha itt nem hívják fel a figyelmünket rá.

  • Szentes László :

    Kedves Meserajongók!

    Szentes László vagyok A legkisebb boszorkány című mesefilm producer és vágója.
    Nagyon köszönöm ezt az írást! Lelkesítő, hiszen már-már úgy tűnt nem látta senki a filmet
    Nos, egy-két felvetésre válaszolnék:
    – Miért a Hálózat? Mert az MTV-t és a többi kereskedelmit nem érdekli… Még nem adtuk fel. Tárgyalunk rendületlenül, egyelőre eredmény nélkül.
    – Miért fiúk az anyák? Hmmm, számos oka van… Egyrészt, szerintünk jól jön le. Másrészt, pl a Csillagok anyjánál maga Lázár Ervin sem határoz meg nemet. Egy határozatlan nemű személyiséget ír le. A Király Kis Miklós anyját megformáló Porogi Ádám pedig remekül formálja meg a szerepet. Az “Ez az ing jó lesz?” kérdés az egyik személyes kedvencem a filmben. Egyébként ez a kérdés eddig csak felnőttekben merült fel. A próbavetítéseken a gyerekeknek nem okozott problémát
    – A mesét egy kicsit tényleg kiforgattuk, aktualizáltuk, de például az, amikor a táltos azt mondja Király Kis Miklósnak, hogy annak, aki a hátamon ül okosabbnak kellene lennie… Nos, az eredeti Lázár Ervin, tehát, maga a szerző is úgy gondolkodott a főhősről, hogy nem egy észlény, de mindenre elszánt. S talán ez az elszántság teszi vakká arra, hogy az igazit észrevegye…

    Szeretném még e helyen is Znamenák István rendező és a Kaposvári Egyetem végzős színészhallgatóinak munkáját kiemelni. Producerként is, de nézőként is nagyon hálás vagyok nekik.

    A film további sorsáról pedig igyekszünk majd beszámolni!
    Üdvözlettel: Szentes László producer

  • Smigizsani :

    Én is csak a vár-lakról tudtam, hogy mikor és hol vetítik ezt a mesét, és nagyon örülök, hogy megnéztem. Találó volt a szereposztás, a sárkányfiú nagyon durva volt! Már mint jó értelemben! Illett az arckarakteréhez a szerep. A főszereplő fiú is jó választás volt a szerepre!
    Nekem tetszett az ötlet, hogy emberek a táltosok, emberruhában. Ehhez a meséhez nem illett volna, ha lójelmezben játsszák a szerepet. Színpadon igen, de filmen szerintem pont jó volt így.
    Bábos feldolgozást láttam már ebből a meséből, ezért is voltam kíváncsi a megfilmesítésre is, és nem okozott csalódást!

  • Kata :

    Szerintem aranyos mese volt, a gyerekeimnek is tetszett.

    A sárkánytól kicsit féltek .

    A Királykis Miklós nagyon helyes volt, és nekem az Anyabanya is nagyon tetszett!

    A boszik közül a fekete volt a legjobb.

    Nekem is fura volt, hogy az anyákat fiúk játszották, és az is, hogy a táltoslovak kalapos emberek voltak.

    De végül is el tudtam vonatkoztatni, így az első meglepődés után nem okozott már problémát.

    Jó kis mese volt, jöhet a következő!

  • K.Zsuzsa :

    Végre új cikk! Már vártam!
    Sajnos nem láttam a mesét, nem is tudtam, hogy a Hálózat tv-n adnak ilyesmit. Amikor odakapcsolok, mindig jóslás van
    Őszintén sajnálom, hogy lemaradtam róla, mert a képek nagyon tetszenek, és a leírtak alapján jó kis mese lehet! Adja vajon másik tv csatorna is a közeljövőben?

    Zsuzsa

  • Zsóóó :

    Köszi szépen a cikket, jó volt olvasni, pláne úgy, hogy láttam is a mesét!
    Én is nagyon örülök, hogy új mesefilmet készítettek végre, és nem is értem, miért nem az MTV vagy a Duna TV vetítette. Ha nem szóltatok volna, eszembe nem jutott volna, hogy a hálózat TV-n mesefilmet is vetítenek.
    Tetszett a mese, jók voltak a varázslások, és tényleg nem vitték túlzásba, nem akartak megagiga trükkös szuperprodukciót! Gondolom, pénz se lett volna rá, de remélhetőleg nem is akartak olyat.

    Király Kis Miklós ollllan cuki fiú volt! )))))) Ja, és én is imádtam a narrátor hangját!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

TV ÚJSÁG

Retro gyerektartalmakkal a következő TV csatornákon találkozhatunk, figyeljétek a műsorújságokat!

- Filmbox Family: külföldi élőszereplős mesefilmek

- Paramount Channel: külföldi élőszereplős mesefilmek

- M2 Gyerekcsatorna: retro rajz-és bábfilmek

- M3 Retro csatorna: külföldi ifjúsági sorozatok

***********************************

Jelenleg és hamarosan a következő műsorok láthatók ezeken a csatornákon:

Filmbox Family


Paramount Channel


M2 Gyerekcsatorna


M3 Retro csatorna