Összes bejegyzés

 

Retro Meseklub tollából:


Új magyar mesefilm készül! – jött a hír nemrég, amit kirobbanó boldogság helyett vegyes érzelmekkel fogadtam.

Örültem, mert végre valakinek megint fontos lett, hogy adjon valamit a gyerekeknek.
De aggódtam is, vajon milyen lesz… Hisz a 70-es, 80-as évek mesejáték- és mesefilmgyártásának virágzása után hosszú csend következett, évekig nem rukkoltak elő emlékezetes alkotásokkal. Ha volt is néhány próbálkozás, az megérdemelt helyére, a feledés jótékony homályába veszett. Szerencsére. Mert odavaló is volt.

Egy lelkes alkotócsapat most összeszedte minden bátorságát, pénzét és tudását, és megfilmesítette Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány című meséjét.

Rilla, Marilla, Amarilla

Rilla, Marilla, Amarilla

A történetben semmi sem úgy működik, ahogyan azt a mesékben megszokhattuk. Egy feje tetejére fordított mesevilág.

A hős legényke mafla és együgyű, a gonosz boszorkány jóságos és segítőkész, a szelíd és szépséges tündérkirálylány bár szépsége elvitathatatlan, de természete igencsak nyegle és fölényes, nem mellesleg  ő tartja fogva a sárkányt…. a boldog végkifejlet is kesernyés.
Mégis nagyon kedves és szerethető a történet.

A mesefilm csodálatos helyszíneken, a szennai Falumúzeumban, a Kaposvár melletti Gyertyános Parkerdőben és Töröcskén játszódik.

Király Kis Miklós és táltosa

Király Kis Miklós és táltosa

Keresztény Tamás remekül formálja a kedvesen bugyuta Király Kis Miklós figuráját.

Aki szemellenzővel a szemén, ezer veszedelmen is túljutva, rendületlenül küzd a szépséges Tündér Terciáért, bambán elsétálva az igaz szerelem mellett.

Anya Banya és lányai

Anya Banya és lányai

Nincs könnyű dolga, hisz három mindenre elszánt boszorkány: Rilla, Marilla, Amarilla anyjuk: Anya Banya utasítására lépten-nyomon akadályozza.

Azaz hogy…. a legkisebb boszorkány, a vörös hajú, szeplős kis vakarcs, Amarilla szép lassan beleszeret Király Kis Miklósba, így aztán gáncs és rontás helyett titkon segíti őt.

A három boszorkánylány életteli civakodása nagyszerűen átjön a képernyőn, nekem különösen a Rillát formáló Lovas Rozi játéka tetszik.
Az Anya Banyát alakító Forman Bálint is kiváló választás a szerepre, nála egyáltalán nem zavaró, hogy férfiként játszik női szerepet.

Nem így a Király Kis Miklós anyja és a Csillagfiúk anyja esetében (itt nem igazán értem a koncepciót, miért osztották férfiakra a szerepeket), ahol a női ruhába öltözött férfi inkább parodisztikus hatású.

Nagyon szuggesztív a sárkányt formáló Lábodi Ádám alakítása is, pengeélen táncolva a félelmet keltő és a megmosolyogtató hatás között. Egy helyen billen át igazán félelmetesbe, sőt, nem túlzás, hogy horrorisztikusba, amikor lehull a nyakáról a lánc, és technikai trükk segítségével eltorzul az arca. Bevallom, még felnőttként is ijesztőnek találtam, de szerencsére csak pár pillanatig tartott a látvány.
Amikor azonban váratlanul bekapja a zümmögő legyet….az nagyon vicces pillanat!

Külön kiemelném még a mesélő, Anger Zsolt bársonyos, simogató hangját, kedves előadásmódját, élmény hallgatni!

Kirgyola, bergyola, berzebubbancs...

Kirgyola, bergyola, berzebubbancs…

A természet adta csodás látvány mellett helyet kapnak a különféle számítógépes trükkök és látványelemek, amiket nagyon finoman adagolnak az alkotók, pontosan annyit és olyat kapunk, amennyire és amilyenre szükség van, nem többet, nem kevesebbet.

Nagyszerűek és nagyon izgalmasak a varázslások, az átváltozások, a füstök és fények játéka, valamint a hozzájuk társuló zenék, hangeffektek.

Összességében egy látványos, kedves és szép mesefilm született, aminek helye lenne nagyobb nézőszámú televíziós csatornákon is, hogy minél több gyerekhez és felnőtthöz is eljuthasson!

Köszönjük Znamenák István rendező-operatőrnek és lelkes csapatának a munkát!
Kérünk még ilyet, sokat!

Végezetül pedig annyit, hogy amikor ezeket a sorokat írom, 5 éves házi boszorkánylánykám szombat dél óta ezredjére zengedezi mély átéléssel – most épp a hátam mögött -, hogy „Kirgyola, bergyola, belzebubbancs, béka csüng az álladon!!!!!”

A hatás tehát nem múlt el nyomtalanul…!